CSÚCSTÁMADÁS GYEREKKÖZPONT: élmény + pedagógia

iskolaelőkészítés, fejlesztés, tehetséggondozás

Időgazdálkodás, prioritások

iskola előkészítő csúcstámadás

Ismeritek a kő-kavics-homok időgazdálkodási elméletet?

(85) 5perc-Pálferi-20130430-Csupor-kő-kavics-homok…és a tanulság… – YouTube

A nagyon könnyen vizualizálható elmélet arról szól, hogy egy csuporba akkor férnek be mind a kövek, ha először a nagyokat, majd a kisebbeket, végül a legkisebbeket helyezzük bele. Lefordítva az életünkre ez azt jelenti, hogy először is mérlegelnünk kell, mik a legfontosabbak számomra az életemben. Így, nagyság szerint, priorizálva kell haladnunk. Elsőként a számomra nagyon fontos dolgok férjenek bele a napomba, utána jöhetne a kevésbé fontosak, végül az apróságok. Persze fontos a megélhetés, a család, az egészség… (s kinek-kinek a saját értékrendje szerint mi). Vajon jut rájuk idő? Ha az elején helyet keresünk nekik, akkor sokkal inkább, mint ha felesleges apróságokkal töltjük ki a napunk hasznos óráit.

Hogyan fordítható le az időgazdálkodás a gyermeknevelés kérdéseire?

Az egyszerűbb gyermekkor megadásánál főként ezt kell szem előtt tartanunk. Melyek azok a sziklák, nagy kövek, amiket nem dobhatunk ki az ablakon? Melyek azok a fő értékek, amelyeket mindenképp át akarunk adni gyermekünknek? Ezen értékek és prioritások mentén kell kialakítsuk a napi rutinunkat is.

Óvodáskorú gyermekeknél különösen érvényes az a szabály, hogy érdemes kerülni a felesleges különórákat.

Nem kell ovisként máris nyelvet tanulni, hangszeren játszani, programozni. Helyette érdemes inspirálni a gyerkőcöt közös kreatív játékkal, kézműveskedéssel, szerepjátékkal, aztán szabad játékidőt hagyni számára. Iskolaelőkészítésre azonban érdemes gondolnunk, hogy ne legyen óriási szakadék az ovi szabadsága és az iskola elvárásai között. Erre a célra fejlesztettük ki a Csúcstámadás Programot, amely 100 db 15-20 perces foglalkozás formájában készíti fel a gyerkőcöt is sikeres iskolakezdésre.

Később, iskolás korban még nehezebb lesz a priorizálás.

Vegyünk egy példát! A gyermekünknek átadhatjuk értékként a zene szeretetét hangszertanulással, szolfézzsal ez így heti négy órát igényel. Ha mellette szeretnénk átadni a nyelvtanulás örömét, idegen kultúrák megismerésének élményét is, erre is pár órát rá kell szánni hetente. De mi lesz az egészséggel? Valami sport is kellene! Szintén pár órás elfoglaltság. Szeretnénk, hogy a mi értékrendünkkel egyező kortárs közösség tagja lenne szabadidejében? Ez szintén heti több órás elfoglaltság pl. plébániai hittan, cserkészet, természetjáró csoport stb. formájában.

Ha számunkra érték vidéken vagy “kijjebb” lakni, ez szintén napi óráinkba kerül (előfordulhat, hogy nem önszántunkból lakunk messzebb iskolától, különóráktól, ez esetben ez rugalmatlan tényező). Máris látható, hogy mennyire nehéz döntésekről van itt szó.

Mit tehetünk? A lényeg a priorizálás.

Ha nem szeretnénk egész héten A-ból B-be rángatni gyermekünket, akkor választanunk kell. A választásban benne kell legyen a gyerkőc egyénisége, saját érdeklődési köre, tehetsége, valamint a mi értékrendünk és prioritási rendünk.

Hiszen a zene szeretete átadható hangszertanulás nélkül is, pl. otthoni zenehallgatással, koncertlátogatással. Máris spóroltunk heti 4 órát! Adott nyelvtudási szint felett részben összevonható több cél, pl. idegennyelvű hittancsoport, nemzetközi túrázó klub stb.

Nektek mi vált be?

Gondolkodjunk együtt a ti helyzeteteken? Várjuk leveleiteket időgazdálkodás és gyereknevelés témáiban is.

Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: skype
Skype
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: print
Print
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn